Moha vegetáriánus és vegán honlapja

Szókratész, Platón, da Vinci, Tolsztoj és Einstein csak néhány azok közül, akik száműzték a húst az étrendjükből. Wagner és Mahler Schopenhauer hatására próbálkoztak ugyanezzel. Tudta, hogy ez megjelenik a zenéjükben is?


Richard Wagner

Schopenhauer egyike volt az első nyugati filozófusoknak, akik úgy vélték, az állatok éppoly értékesek, mint az ember. "Itt az ideje, hogy a bennünk és az állatokban egyaránt létező örök lény, mint olyan, felismertté váljon, védve és tisztelve legyen" – mondta, és szavai mélyen hatottak az őt tisztelő Wagnerre.

Wagnert művészetében is számottevően befolyásolta Schopenhauer. A Trisztán és Izolda akár annak schopenhaueri tannak a példázataként is értelmezhető, mely szerint a tökéletes boldogság elérhetetlen. De észrevette-e, hogy a Parsifalban Wagner az állatokkal való könyörületes bánásmódról beszél? Az első felvonásban Parsifal nyíllal lelő egy hattyút. A Grál-lovagok megtalálják az ifjút, és Gurnemanz elé vezetik, aki megfeddi őt:

Hogy gyilkolhattál itt, a szent erdőben, ahol csend és béke vesz körül?

És részletezni kezdi a hattyú szenvedéseit, elbeszélése pedig részvétet ébreszt Parsifalban.

Wagner és Nietsche többször vitatkoztak a vegetarianizmusról, és különböző véleményt képviseltek. Mint minden mást, Wagner ezt a kérdést is véresen komolyan kezelte – ezt értsék szó szerint, ő a vérnek tulajdonította a kiválóságot és khmm, az alacsonyabbrendűséget is. 1879-ben a zeneszerző olvasott egy könyvet, mely az élveboncolás orvosi eredményeiről számolt be, és attól kezdve azt vallotta, hogy a predán étkezés árt a vérnek, és soha többet nem nyúlt húshoz.

Mahler I. Titán-szimfóniájában egy finom utalásra bukkanhatunk, mely a vegetarianizmust is érinti. A harmadik tételben a zeneszerző a Frère Jacques dallamát dolgozza fel mollban, az inspirációt pedig egy régi gyermekkönyvben talált fametszet adta. A vadász temetése című metszeten állatok viszik a vadász holttestét a sírhelyhez - természetesen nem gyászolva, hanem vidáman.

 

Forrás:

Idézetek hírességektől

Dr. Benjamin Spock híres gyermekorvos élete végén a következőt nyilatkozta:

„Ha nekem ma kellene a gyermekeimet táplálni, nem etetném őket állati eredetűvel."

Szakrális idézetek

Egy ember nem azért nemes (vagy kiválasztott), mert élő lényeket sebesít meg. Azért hívják nemesnek, mert nem sebesít meg élő lényeket.

Dhammapada Szútra 19:270

Kedves Látogató! A weboldalon cookie-kat(sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt!
Ok