"Egy afrikai utazó némely afrikai kannibál törzset abban az időben látogatott meg, amikor még emberhúst ettek. A kannibálok kijelentették előtte, hogy azért szeretik jobban az emberhúst, mint az állati húst, mert az állatok piszkosak, a négerek viszont naponta háromszor mosakodnak. - Óh mily borzalmas! - kiáltott fel az afrikai utazó amikor az ételre pillantott, amelyet a kannibálok fogyasztottak. - Dehogy! Pompás íze van sóval - felelte a törzsfőnök. - Óh, mily borzalmas! - mondják a vegetáriánusok, ha bárány - vagy disznóhúst pillantanak meg civilizált emberek asztalán. - Dehogy! - Pompás íze van sóval - felelik a civilizáltak. De van-e köztük és a vadak közt különbség? ... Nem egyformán érzéketlenek-e ama lények szenvedéseivel szemben, amelyeknek testét elfogyasztják?"
Lucy Mallory
Szakrális idézetek
"Minek nekem megannyi véres áldozatotok?" - mondja az Úr. "Jóllaktam már kosokból készült égőáldozataitokkal, és a hizlalt borjak hájával. A BIKÁK ÉS BAKOK VÉRÉBEN NEM LELEM KEDVEMET... Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet. Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, MERT KEZETEK CSUPA VÉR; mosdjatok meg, s tisztuljatok meg. El gonosz tetteitekkel színem elől, NE TEGYETEK TÖBBÉ ROSSZAT!
Kedves Látogató! A weboldalon cookie-kat(sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt!
