Az iskola elhagyásáig nem volt látókörömben olyan személy aki húst evett volna. A szüleink és nagyszüleink azt mondták nekünk, hogy ha a cselekedetünkkel bántunk, Isten haragját hívjuk magunkra: ide tartozik az állatok megölése, az önvédelem kivételével. Mélyen és megingathatatlanul vésődött az elménkbe, hogy minden állatnak ugyanannyi joga van élni e világon, mint nekünk. Isten elrendelte, hogy ne öljünk állatot sem szórakozásból, sem saját céljainkért.
„Azok, akik nem ismerik az igazi kötelességet, és bár gonoszak és kevélyek, erényeseknek tartják magukat, lelkiismeretfurdalás vagy a büntetéstől való félelem nélkül ölik meg az állatokat. A következő életükben ezeket a bűnösöket ugyanazok az állatok ölik meg, akiket ebben a világban megöltek.”
Kedves Látogató! A weboldalon cookie-kat(sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Kérlek, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt!